Nem hozamot ígérek. Azt, hogy előbb tudok róla.
Amit adni tudok, az nem jóslat a piacról, hanem időelőny: napi szinten látom, mi kerül piacra, és mi az, ami még nincs fent sehol.
Hozzám szólnak először.
Az én dolgom két irányba szól egyszerre. Az eladó felé az, hogy megvédjem az árát és az érdekeit. A vevő felé az, hogy gyorsan és biztosan tudjon dönteni.
Van, akinél az élethelyzet adottság, nem választás — és ilyenkor az idő többet ér, mint az utolsó néhány millió. Ez az ő döntésük, nem az enyém. Az én dolgom annyi, hogy tudjam, mikor áll fenn ez a helyzet, és olyat hozzak össze, ahol mindkét fél jól jár. Ha az ügylet nem korrekt mindkét oldalon, nincs második.
Ez nem ígéret hozamra és nem ígéret darabszámra. Ez annyi, hogy előbb tudok róla, mint a portál — és szólok.
Mondja el, mibe gondolkodik.
Ennyi elég ahhoz, hogy tudjam, mikor kell szólnom — és mikor nem érdemes. Nem hírlevél: akkor írok, ha van miért, és lehet, hogy hónapokig nem.
Nem győzködöm. Megmutatom, hol maradt.
A hozamot sokan a hirdetési árból számolják, pedig az ügylet a tényleges eladási áron zárul. És kimarad a kiesés: üres hónapok, bérlőváltás, felújítás, közös költség. Ezekkel együtt a papíron szép hozam gyakran a felére esik.
Ahol még van hozam
Nem minden városrész mozdult egyformán. Van, ahol a bérleti díj tartja magát, miközben az ár nem ment fel.
Ami csak hozzáértéssel éri meg
Felújítandó, ahol a különbözet a munkán múlik — de csak akkor, ha reális a kivitelezési ár.
Amiről előre szólok
Ha most nem éri meg, azt megmondom. Akkor is, ha nekem az kevesebb.
És amikor fordul
Szólok, mielőtt a hirdetésekben látszana. Ennyi az előny, amit adni tudok.